A
pleisztocén a
földtörténet a
pliocént követo, a holocén („jelenkor”) elotti kora, a
kainozoikum („újállati ido” vagy röviden „újido”) negyedidoszakába tartozik. A pleisztocén szó jelentése: „közel a jelenhez”.
A pleisztocén gyakran
jégkorszak vagy jégkor néven is szerepel, mivel ez az utolsó globális lehulés legnagyobb jeges (glaciális) periódusainak ideje. A kifejezés atyja a polihisztor (geológus, biológus és költo) W. P. Schimper volt, aki 1837. február 14-én olvasta fel hallgatóinak
die Eiszeit (A jégkorszak) címu költeményét.
