Das Phanerozoikum (altgriechisch φανερός phanerós „sichtbar“, ζῷον zôon „Lebewesen“; also etwa „Zeitalter des sichtbaren Lebens“) ist das jüngste Äon in der Erdgeschichte und dauert bis heute an. Der Begriff „Phanerozoikum“ ist ein biostratigrafischer Gliederungsbegriff; die Einteilung in einzelne stratigraphische Abschnitte erfolgt anhand von Leitfossilien.

Phanerozoikum (, /tydelig og zoon, ; "de synlige dyrs tidsalder") også stavet Fanerozoikum eller Fanærozoikum, er den geologiske æon, hvor det rigeste dyreliv har eksisteret. Aflejringer fra Phanerozoikum vrimler med makrofossiler, mens livet i Prækambrium var mikroskopisk eller sjældent blev fossiliseret, da de var for bløde.

A fanerozoikum (magyar szövegekben ritkán phanerozoikum) korszak a jelenlegi eon a földtörténeti idoszalagon, az egyetlen, melyben gazdag élovilág létezett. 545 millió évet foglal magában és visszanyúl arra az idoszakra, mikor változatos kemény héjú állatok eloször megjelentek. A név a görög látható élet jelentésú szóból ered, mely arra utal, hogy az élolények nagyobb méretuek lettek a kambriumi robbanás óta. A fanerozoikum elotti idoszakot prekambriumnak hívjuk (melyet hádészi, archaikus és proterozoikum korszakokra bontjuk). A fanerozoikum és a prekambrium közti átmenet idotartama ismeretlen. A 19. században a határvonalat az elso gazdag metazoon maradványokhoz kötötték. Azonban sok száz prekambriumi metazoát azonosítottak, mióta az 1950-es években elkezdodött a szisztematikus kutatás. A legtöbb geológus és paleontológus a prekambrium-phanerozoikum határvonalat az elso trilobiták és archaeocíathák megjelenéséhez; az elso változatos táplálkozású Trichophycus pedum nevu lény megjelenéséhez; vagy a kis, általánosságban egynemu, páncélozott alakzatok csoportjának megjelenéséhez, melyet „kis héjas faunának” hívnak. A három különbözo elválasztó határvonalat néhány millió év választja el egymástól.

Das Phanerozoikum (altgriechisch φανερός phanerós „sichtbar“, ζῷον zôon „Lebewesen“; also etwa „Zeitalter des sichtbaren Lebens“) ist das jüngste Äon in der Erdgeschichte und dauert bis heute an. Der Begriff „Phanerozoikum“ ist ein biostratigrafischer Gliederungsbegriff; die Einteilung in einzelne stratigraphische Abschnitte erfolgt anhand von Leitfossilien.

Phanerozoikum (, /tydelig og zoon, ; "de synlige dyrs tidsalder") også stavet Fanerozoikum eller Fanærozoikum, er den geologiske æon, hvor det rigeste dyreliv har eksisteret. Aflejringer fra Phanerozoikum vrimler med makrofossiler, mens livet i Prækambrium var mikroskopisk eller sjældent blev fossiliseret, da de var for bløde.

A fanerozoikum (magyar szövegekben ritkán phanerozoikum) korszak a jelenlegi eon a földtörténeti idoszalagon, az egyetlen, melyben gazdag élovilág létezett. 545 millió évet foglal magában és visszanyúl arra az idoszakra, mikor változatos kemény héjú állatok eloször megjelentek. A név a görög látható élet jelentésú szóból ered, mely arra utal, hogy az élolények nagyobb méretuek lettek a kambriumi robbanás óta. A fanerozoikum elotti idoszakot prekambriumnak hívjuk (melyet hádészi, archaikus és proterozoikum korszakokra bontjuk). A fanerozoikum és a prekambrium közti átmenet idotartama ismeretlen. A 19. században a határvonalat az elso gazdag metazoon maradványokhoz kötötték. Azonban sok száz prekambriumi metazoát azonosítottak, mióta az 1950-es években elkezdodött a szisztematikus kutatás. A legtöbb geológus és paleontológus a prekambrium-phanerozoikum határvonalat az elso trilobiták és archaeocíathák megjelenéséhez; az elso változatos táplálkozású Trichophycus pedum nevu lény megjelenéséhez; vagy a kis, általánosságban egynemu, páncélozott alakzatok csoportjának megjelenéséhez, melyet „kis héjas faunának” hívnak. A három különbözo elválasztó határvonalat néhány millió év választja el egymástól.