Neolit (grec. néos 'nowy' i líthos 'kamień'), młodsza epoka kamienia, epoka kamienia gładzonego – ostatni okres epoki kamienia (poprzedzający epokę brązu). Jego charakterystyczne cechy to uprawa roślin i hodowla zwierząt oraz stałe osady. Proces ten nazwano "rewolucją neolityczną". W neolicie rozwijały się też nowe techniki obróbki kamienia, takie jak gładzenie powierzchni i wiercenie otworów.

Neolit nebo také mladší doba kamenná je praveké období (zhruba 8 000 až 5 000 let pred naším letopoctem), ve kterém se namísto dosavadního lovu a sberu stává hlavním zdrojem obživy zemedelství.

Neolit ili mlade kameno doba je period prahistorije u kojem je covjek potpuno ovladao proizvodnjom i upotrebom oruzja i oruda od izglacanog kamena. Ljudske zajednice nisu istovremeno savladale ovu vjestinu. One koje su ranije pocele koristiti bolje orude, brze su napredovale i usle su u neolit prije onih koji su u dalje klesali kamen. Najbrze su se razvijala drustva na Bliskom istoku. Tamo je mlade kameno doba pocelo oko 7000 godina p. n. e. Na sredisnjem Balkanu je mlade kameno doba pocelo teko oko 5500. godine p. n. e. Pored novog nacina obrade kamena i izrade boljeg lovackog oruzja, covjek neolita je usavrsio ribolovni alat, naucio izradivati glineno orude i napravio prvi razvoj. Ipak, najvaznije od svega je bilo pripitomljavanje zivotinja i uzgoj divljih zitarica.

A neolitikum a kokorszak utolsó része. A neolitikum magyar elnevezése újkokor vagy csiszolt kokor. A nevet (görög: "neosz"=új, "lithosz"=ko) John Lubbock alkotta 1865-ben. A földtörténet korszakai közül a pleisztocén végével és a holocén elejével esik egybe. A neolitikum a földmuvelés kialakulásával kezdodik és a fém alapú eszközök elterjedésével ér véget a rézkorban, a bronzkorban, illetve a vaskorban. A neolitikum kifejezés nem idobeli korszakot jelöl, hanem egy sajátos viselkedési és kulturális stílusjegyet, ami a vadászást és gyujtögetést felváltó növénytermesztés és háziállat-tartás megjelenésével jellemezheto.

Neolit (grec. néos 'nowy' i líthos 'kamień'), młodsza epoka kamienia, epoka kamienia gładzonego – ostatni okres epoki kamienia (poprzedzający epokę brązu). Jego charakterystyczne cechy to uprawa roślin i hodowla zwierząt oraz stałe osady. Proces ten nazwano "rewolucją neolityczną". W neolicie rozwijały się też nowe techniki obróbki kamienia, takie jak gładzenie powierzchni i wiercenie otworów.

Neolit nebo také mladší doba kamenná je praveké období (zhruba 8 000 až 5 000 let pred naším letopoctem), ve kterém se namísto dosavadního lovu a sberu stává hlavním zdrojem obživy zemedelství.

Neolit ili mlade kameno doba je period prahistorije u kojem je covjek potpuno ovladao proizvodnjom i upotrebom oruzja i oruda od izglacanog kamena. Ljudske zajednice nisu istovremeno savladale ovu vjestinu. One koje su ranije pocele koristiti bolje orude, brze su napredovale i usle su u neolit prije onih koji su u dalje klesali kamen. Najbrze su se razvijala drustva na Bliskom istoku. Tamo je mlade kameno doba pocelo oko 7000 godina p. n. e. Na sredisnjem Balkanu je mlade kameno doba pocelo teko oko 5500. godine p. n. e. Pored novog nacina obrade kamena i izrade boljeg lovackog oruzja, covjek neolita je usavrsio ribolovni alat, naucio izradivati glineno orude i napravio prvi razvoj. Ipak, najvaznije od svega je bilo pripitomljavanje zivotinja i uzgoj divljih zitarica.

A neolitikum a kokorszak utolsó része. A neolitikum magyar elnevezése újkokor vagy csiszolt kokor. A nevet (görög: "neosz"=új, "lithosz"=ko) John Lubbock alkotta 1865-ben. A földtörténet korszakai közül a pleisztocén végével és a holocén elejével esik egybe. A neolitikum a földmuvelés kialakulásával kezdodik és a fém alapú eszközök elterjedésével ér véget a rézkorban, a bronzkorban, illetve a vaskorban. A neolitikum kifejezés nem idobeli korszakot jelöl, hanem egy sajátos viselkedési és kulturális stílusjegyet, ami a vadászást és gyujtögetést felváltó növénytermesztés és háziállat-tartás megjelenésével jellemezheto.