Molosszoszok, hellén eredetu
ókori nép. A hagyomány szerint
Thesszáliából Epiroszba vezette oket Akhillész fia, Pürrhosz, aki fiától, Molosszosztól kapták nevüket.
Epiruszban,
Dodona környékén volt területük, északra az ambraciai tengeröböltol. A molosszoszok késobb hatalmukba kerítették a dodonai jósdát, és Epirusz egyik legjelentékenyebb népévé váltak. Hellén származásuk ellenére a barbár népekkel való többszörös keveredésük miatt a többi
görög oket is barbárnak tartotta. Uralkodóik komoly hatalomra tettek szert, olyannyira, hogy Epirusz királyainak nevezték magukat. Fovárosuk Passzaron volt. A
peloponnészoszi háború után elfoglalták Ambraciát, s ezt tették országuk székhelyévé. III. Pürrhosz halála után
Kr. e. 192-ben a királyság felbomlott, elobb a
makedónok, késobb a
rómaiak foglalták el. Híresek voltak a molosszosz vadászkutyák.
