A hegység egy olyan földrajzi képzodmény, amely egy meghatározott magasságig kiemelkedik a körülötte lévo földfelszín felett. Egy hegységet rendszerint magassága és meredeksége alapján lehet a dombságtól megkülönböztetni, de jelentékeny átfedések is léteznek, és a használat általában a helyi szokások alapján nyilvánul meg. (Pl. Magyarországon a kb. 300-400 m magas Bakonyt hegységnek nevezik, míg ez a magasság más államokban még csak a dombság fogalmának felelne meg.) Hegységek szabdalják Ázsia területének 54%-át, Észak-Amerika felszínének 36%-át, Európa 25%-át, Dél-Amerika domborzatának 22%-át, Ausztrália vidékeinek 17%-át és Afrika, a fekete kontinens 3%-át. Összesen a Föld felszínének 24%-át tekinthetjük hegységnek, tehát minden tizedik ember hegységben lakik. A világ legnagyobb folyamait és folyóit a hegyi források táplálják és a társadalom több mint fele e folyók vizeitol függenek.

A hegység egy olyan földrajzi képzodmény, amely egy meghatározott magasságig kiemelkedik a körülötte lévo földfelszín felett. Egy hegységet rendszerint magassága és meredeksége alapján lehet a dombságtól megkülönböztetni, de jelentékeny átfedések is léteznek, és a használat általában a helyi szokások alapján nyilvánul meg. (Pl. Magyarországon a kb. 300-400 m magas Bakonyt hegységnek nevezik, míg ez a magasság más államokban még csak a dombság fogalmának felelne meg.) Hegységek szabdalják Ázsia területének 54%-át, Észak-Amerika felszínének 36%-át, Európa 25%-át, Dél-Amerika domborzatának 22%-át, Ausztrália vidékeinek 17%-át és Afrika, a fekete kontinens 3%-át. Összesen a Föld felszínének 24%-át tekinthetjük hegységnek, tehát minden tizedik ember hegységben lakik. A világ legnagyobb folyamait és folyóit a hegyi források táplálják és a társadalom több mint fele e folyók vizeitol függenek.