Fanerozoikum är en geologisk eon som omfattar tiden från 542 miljoner år sedan till i dag och delas in i erorna paleozoikum, mesozoikum och kenozoikum.

Fanerozoikum je pojem oznacující dobu od cca 540 milionu let pred naším letopoctem až po soucasnost. Zjednodušene se dá ríci, že oznacuje dobu rozvinutého života na Zemi.

Fanerozoikum er den yngste av eonene som jordens historie inndeles i. Den begynte for 542 millioner år siden og varer til i dag, dvs. at den utgjør ca. 12 % av jordens alder. Det overveiende flertallet av geologiske avleiringer er fra fanerozoikum. Det fins også veldig få fossiler fra tiden før fanerozoikum. Denne tiden omtales ofte generelt som prekambrium (dvs. «før-kambrium», fordi kambrium er den første perioden i fanerozoikum). Alternativt deles tiden mellom jordens dannelse og fanerozoikum inn i flere eoner, hvorav proterozoikum er den som kom forut for fanerozoikum.

Phanerozoikum (, /tydelig og zoon, ; "de synlige dyrs tidsalder") også stavet Fanerozoikum eller Fanærozoikum, er den geologiske æon, hvor det rigeste dyreliv har eksisteret. Aflejringer fra Phanerozoikum vrimler med makrofossiler, mens livet i Prækambrium var mikroskopisk eller sjældent blev fossiliseret, da de var for bløde.

A fanerozoikum (magyar szövegekben ritkán phanerozoikum) korszak a jelenlegi eon a földtörténeti idoszalagon, az egyetlen, melyben gazdag élovilág létezett. 545 millió évet foglal magában és visszanyúl arra az idoszakra, mikor változatos kemény héjú állatok eloször megjelentek. A név a görög látható élet jelentésú szóból ered, mely arra utal, hogy az élolények nagyobb méretuek lettek a kambriumi robbanás óta. A fanerozoikum elotti idoszakot prekambriumnak hívjuk (melyet hádészi, archaikus és proterozoikum korszakokra bontjuk). A fanerozoikum és a prekambrium közti átmenet idotartama ismeretlen. A 19. században a határvonalat az elso gazdag metazoon maradványokhoz kötötték. Azonban sok száz prekambriumi metazoát azonosítottak, mióta az 1950-es években elkezdodött a szisztematikus kutatás. A legtöbb geológus és paleontológus a prekambrium-phanerozoikum határvonalat az elso trilobiták és archaeocíathák megjelenéséhez; az elso változatos táplálkozású Trichophycus pedum nevu lény megjelenéséhez; vagy a kis, általánosságban egynemu, páncélozott alakzatok csoportjának megjelenéséhez, melyet „kis héjas faunának” hívnak. A három különbözo elválasztó határvonalat néhány millió év választja el egymástól.

Fanerozoikum är en geologisk eon som omfattar tiden från 542 miljoner år sedan till i dag och delas in i erorna paleozoikum, mesozoikum och kenozoikum.

Fanerozoikum je pojem oznacující dobu od cca 540 milionu let pred naším letopoctem až po soucasnost. Zjednodušene se dá ríci, že oznacuje dobu rozvinutého života na Zemi.

Fanerozoikum er den yngste av eonene som jordens historie inndeles i. Den begynte for 542 millioner år siden og varer til i dag, dvs. at den utgjør ca. 12 % av jordens alder. Det overveiende flertallet av geologiske avleiringer er fra fanerozoikum. Det fins også veldig få fossiler fra tiden før fanerozoikum. Denne tiden omtales ofte generelt som prekambrium (dvs. «før-kambrium», fordi kambrium er den første perioden i fanerozoikum). Alternativt deles tiden mellom jordens dannelse og fanerozoikum inn i flere eoner, hvorav proterozoikum er den som kom forut for fanerozoikum.

Phanerozoikum (, /tydelig og zoon, ; "de synlige dyrs tidsalder") også stavet Fanerozoikum eller Fanærozoikum, er den geologiske æon, hvor det rigeste dyreliv har eksisteret. Aflejringer fra Phanerozoikum vrimler med makrofossiler, mens livet i Prækambrium var mikroskopisk eller sjældent blev fossiliseret, da de var for bløde.

A fanerozoikum (magyar szövegekben ritkán phanerozoikum) korszak a jelenlegi eon a földtörténeti idoszalagon, az egyetlen, melyben gazdag élovilág létezett. 545 millió évet foglal magában és visszanyúl arra az idoszakra, mikor változatos kemény héjú állatok eloször megjelentek. A név a görög látható élet jelentésú szóból ered, mely arra utal, hogy az élolények nagyobb méretuek lettek a kambriumi robbanás óta. A fanerozoikum elotti idoszakot prekambriumnak hívjuk (melyet hádészi, archaikus és proterozoikum korszakokra bontjuk). A fanerozoikum és a prekambrium közti átmenet idotartama ismeretlen. A 19. században a határvonalat az elso gazdag metazoon maradványokhoz kötötték. Azonban sok száz prekambriumi metazoát azonosítottak, mióta az 1950-es években elkezdodött a szisztematikus kutatás. A legtöbb geológus és paleontológus a prekambrium-phanerozoikum határvonalat az elso trilobiták és archaeocíathák megjelenéséhez; az elso változatos táplálkozású Trichophycus pedum nevu lény megjelenéséhez; vagy a kis, általánosságban egynemu, páncélozott alakzatok csoportjának megjelenéséhez, melyet „kis héjas faunának” hívnak. A három különbözo elválasztó határvonalat néhány millió év választja el egymástól.