Az úgynevezett „kozépkomédia” jelentos alkotója volt, nem azonos a jelentéktelen hasonnevu kortárs tragédiaköltovel. Darabjaival egy ízben aratott gyozelmet a komédiaversenyeken. A fennmaradt töredékeiben található utalások alapján Kr. e. 345 és Kr. e. 317 közé helyezik el darabjait. 28 muvének ismerjük a címét, de ezekbol mindössze 42 hosszabb-rövidebb töredék maradt fenn. Leghosszabbak az „Ikaroi szatüroi” (Ikáriai szatüroszok) 27 sora, a „Drakontion” parazitákat magasztaló 19 sora és a „Dionüsziazuszai” (Dionüszoszt ünneplok) 19 sora, amely azt mutatja be, hogyan felejtik el a tragédiák nézoi a mindennapi élet gondjait a színpadon látott szenvedések hatására. További darabjai politikai (pl. „Démoszatüroi”, Népszatírok), mitológiai (pl. „Kentaurosz”, „Léthé”) és irodalmi témákat (pl. „Szapphó”) dolgoztak fel.

Az úgynevezett „kozépkomédia” jelentos alkotója volt, nem azonos a jelentéktelen hasonnevu kortárs tragédiaköltovel. Darabjaival egy ízben aratott gyozelmet a komédiaversenyeken. A fennmaradt töredékeiben található utalások alapján Kr. e. 345 és Kr. e. 317 közé helyezik el darabjait. 28 muvének ismerjük a címét, de ezekbol mindössze 42 hosszabb-rövidebb töredék maradt fenn. Leghosszabbak az „Ikaroi szatüroi” (Ikáriai szatüroszok) 27 sora, a „Drakontion” parazitákat magasztaló 19 sora és a „Dionüsziazuszai” (Dionüszoszt ünneplok) 19 sora, amely azt mutatja be, hogyan felejtik el a tragédiák nézoi a mindennapi élet gondjait a színpadon látott szenvedések hatására. További darabjai politikai (pl. „Démoszatüroi”, Népszatírok), mitológiai (pl. „Kentaurosz”, „Léthé”) és irodalmi témákat (pl. „Szapphó”) dolgoztak fel.