A Kárpátok geológiai szempontból igen színes, aprólékosan tagolt, közepes magasságú szakasza. Itt emelkedik a Kárpátok legmagasabb vulkánmaradványa, a Kelemen-havasok (Pietrosz, 2102 m), de a suru erdok borította vonulatok felett alpesi jellegu csúcsok is magasodnak (Radnai-havasok).

A Keleti-Kárpátok kétféleképpen szokás felosztani. A Kárpát-medencéhez való viszonyában beszélhetünk belso és külso vonulatról. Észak-déli irányban ugyanakkor három nagyobb csoportra tagolható: északi csoportra, középso csoportra és déli csoportra. Az északi csoport külso vonulatát Bukovinai-Kárpátoknak, a középso csoport külso vonulatát pedig Moldvai-Kárpátoknak nevezik. A déli csoportot Kárpátkanyarnak nevezik.

A Kárpátok geológiai szempontból igen színes, aprólékosan tagolt, közepes magasságú szakasza. Itt emelkedik a Kárpátok legmagasabb vulkánmaradványa, a Kelemen-havasok (Pietrosz, 2102 m), de a suru erdok borította vonulatok felett alpesi jellegu csúcsok is magasodnak (Radnai-havasok).

A Keleti-Kárpátok kétféleképpen szokás felosztani. A Kárpát-medencéhez való viszonyában beszélhetünk belso és külso vonulatról. Észak-déli irányban ugyanakkor három nagyobb csoportra tagolható: északi csoportra, középso csoportra és déli csoportra. Az északi csoport külso vonulatát Bukovinai-Kárpátoknak, a középso csoport külso vonulatát pedig Moldvai-Kárpátoknak nevezik. A déli csoportot Kárpátkanyarnak nevezik.