Homérosz mellett Hésziodoszt tekinthetjük a görög költészet kezdetei másik nagy alakjának. Apja a kisázsiai Künné városából költözött a
boiotiai Aszkrába két fiával, Perszésszel és Hésziodosszal. Az apa halála után a helyi hatalmasságok segítségével Perszész szerezte meg magának az atyai örökség legnagyobb részét, szegénységre kárhoztatva ezzel a költot. Ez a keseru tapasztalat nyomja rá bélyegét legfontosabb alkotására, a „Munkák és Napok”-ra. Ebben a muvében a kisemberek sorsát, mindennapi gondjaikat írja meg, s elsosorban a mezogazdaság, állattenyésztés helyes módszereire oktat.
